Szabályozói adatvagyonkezelés és adattárház – tervek és kihívások
Májusban is folytatódott a Data Management Association International alakulóban lévő magyarországi tagszervezetének (DAMA Hungary Budapest) Lunch & Learn eseménysorozata. Online előadásunkon Gerendás János és Ipacs László a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Statisztikai Igazgatósága részéről az adatvagyonkezelési terveikről, illetve az adattárházuk jelenlegi koncepciójáról és működéséről beszéltek.
A 2022. május 31-i előadás során koncepcionális elgondolások kerültek bemutatásra egy adatmenedzsment szempontból speciális, szabályozói terület részéről. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mellett ez a terület rendelkezik Magyarország legnagyobb statisztikai adatbázisával, ennek eredményeképpen több ezer adatszolgáltatóval állnak kapcsolatban és közel fél ezer típusú adatgyűjtést végeznek egyszerre. A szabályozói szerepből adódóan és a pénzpiaci tendenciák miatt számos kihívással szembesülnek az adatvagyon gazdálkodás során, ilyen például a növekvő adatmennyiség, a változatos adatkörök, a rövidülő átfutási idők, a technológiák fejlődése és a szabályozási kényszer.
Szolgáltató adatvagyongazdálkodás
A mikroadatok térnyerése, a belső decentralizált adatvagyongazdálkodás a terület adatvagyonkezelési szerepének növelését tette szükségessé. A működés javítása érdekében célul tűzték ki a transzparens és szabályozott gazdálkodást, a centralizált működést, a szakterületek és adatgazdák együttműködésének fejlesztését. Ennek egyik első lépéseként a közös adatvagyon definiálását tűzték ki célul. Előadóink hangsúlyozták, hogy a speciális piaci szerepnek köszönhetően az MNB adatvagyona nem egy belső folyamat eredménye, hanem szabályozás által előálló, elrendelt adatszolgáltatások összesítése.
Az adatvagyon tudatos kezelése a terület kiemelt célja az adatok egycélú felhasználásából a többcélú felhasználási gyakorlat felé történő előmozdulás érdekében. Ebben a szabályozás mellett kulcselemként került azonosításra a kulturális megközelítés: a szervezeti változáskezelés, az együttműködés és a csapatmunka javítása. Ebben segít a szolgáltatói megközelítés három fő feladat ellátásával: kiemelt információs központ, központi adatvagyon szolgáltató és kompetencia, valamint az adatmenedzsment fórumok biztosítása.
Méretgazdaságos működés
A szolgáltatói centralizált működési modell miatt logikusan várnánk a Chief Data Officer szerep kialakítását, azonban a bemutatott koncepcióban ezt a szerepet a belső adatmenedzsment fórum látná el, ezzel növelve az együttműködési célt és egyszerűsítve a szervezeti bürokráciát. A praktikus és méretgazdaságos megközelítésnek erős alapjairól meséltek az előadás során. Az adatok többcélú felhasználása a költség-haszon elv mentén került kidolgozásra és jógyakorlatként az adatokat is ennek mentén gyűjtik. Az adatgyűjtések során figyelemmel kísérik az eredményt például a publikációk, a döntések számának visszamérésével.
Támogató adattárház
Az adattárházuk jelenlegi működésének bemutatása során kiemelésre került a szervezet tevékenységének és a döntéselőkészítésnek a támogatása. A kapcsolódó architektúra az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a publikáció funkció mentén csoportosítható, ami szintén a szabályozó szerep miatt kiemelendő, mivel nemzeti és nemzetközi adatszolgáltatást is támogat. A klasszikus és hagyaték rendszerek mellett új adatbefogadó struktúrák előnyei is előtérbe kerültek az előadás során. A Hitelregiszter adatgyűjtés 2020-as bevezetésének köszönhetően egy jól szervezett, folyamat vezérelt és jó adatminőséggel rendelkező adatkörnyezettel rendelkeznek. A Hitelregiszter szerkezete és mérete új válaszokat igényel az adatminőség biztosítása érdekében, a szabályozói oldalon is új irányok, például a gépi tanulás alkalmazása állnak megvalósítás alatt. Mindezek mentén szolgáltatói és adattárház oldalról is folyamatos kérdés, hogy a jövőben hogyan érdemes tovább fejlődni?